Nincsen szerda gyétéhá, azaz gyermekjátszó-táncház nélkül! Éppen ezért ma is autóba pattantunk, hogy újabb csoportnyi gyermeknek szerezhessünk örömet.
Úti célunk Lajoskomáromban a Kerekerdő Óvoda volt, amit persze nem vettünk észre, így egy lendülettel az általános iskola udvarában parkoltunk le. Az épületbe lépve gyanúsan nagy cipőket és csizmákat találtunk a folyosón, tehát logikusan következtettünk arra, hogy rossz helyen vagyunk! Rövid útbaigazítás után átbattyogtunk a szomszédos óvodaépületbe, ahol már nagyon vártak ránk a gyerekek és a felnőttek.
A foglakozás elején bemutattuk a nálunk lévő hangszereket: hegedűt, brácsát, nagybőgőt és klarinétot. Természetesen gitárt és furulyát most sem hoztunk magunkkal! Rövid mondókázást követően kellőképpen megmozgattuk lábainkat futós, guggolós, kapuzó és párválasztó játékok egész sorával. Egy játék erejéig kalandoztunk a zöld erdőben is, ahol meglestük a törpét, aki szalonnát sütött. Magától értetődően most sem maradhatott el az „igazi néptánc”! – jobbnál jobb dallamokra jártuk a mezőföldi ugróst.
A foglalkozás végén aztán ismét együtt mondtuk, hogy:
December, ber, ber, ber,
hideg, morcos medve.
Sűrű ködöt szitálva,
kiült a hegyekbe.
(Kneifelné Laczkó Krisztina)
Hozzászólás
Még nincs hozzászólás.