Szekerünk tovább gurult, csak nem Sári néni vezette, hanem Zsófi! Az igazat bevallva, az autó már magától is eltalálna Alapra, olyan sokszor jártunk ott. Mivel azonban Zsófi volt a kormányos, eltévedtünk! Pontosabban elfelejtettünk az autópályáról időben lehajtani, ezért tettünk egy kis kitérőt. De sebaj, hiszen olyan szép ez a Mezőföld!
Alapra érve most is gőzölgő fekete – még mindig itt kapjuk a megye legfinomabb kávéját! – és frissen sült pogácsa várt minket, no meg a gyerekek! A tornaterem megtelt az aprónéppel, akik között még bölcsisek is akadtak. A játszó során szaladtak a kiscsikók, táncba vittük Katát, aki aztán még kását is főzött. Fejtünk tehénkét, söpörtünk házat, mosakodtunk, kendőzködtünk, fát vágtunk , Balazsérban jártunk… mindezt a népi játékok hihetetlen erejével. Természetesen az ugrós tánc sem maradt el, dobbantak a lábacskák, koppantak a cipellők, pördültek a szoknyácskák mindaddig, amíg a juhász egyik dombról a másikra össze nem terelte nyáját.
Hozzászólás
Még nincs hozzászólás.